Ez a rajz az, amelyik talán a legismertebb maréknyi rajongótáboromban. Mondhatni naturalista hatásvadász kép, sőt, volt, hogy olyan naturálisnak látták, mint egy fotót és ezen buktam el pályázatot. De kaptam már a meleg mellett hideget is ezért a képért.
megérteni a látványt
Legtöbbször ugyanis ezt a képet hozzák fel, amikor a „csak le kellett rajzolni egy fotót” mantra beindul. Ez maga a fotonaturalista etalon ilyenkor. Bár valahol örülnék utóbbinak, mert akkor eléggé jól kaszálnának a képek a tengerentúlon, de gyorsan el is magyaráznám, hogy miért SEM lehet naturalista kép ez.
Valami ilyesmit szántam ide is, aztán eszembe jutott - miközben a külső, biztonsági meghajtókon pakolásztam -, hogy de hát erről még megvan a fotó, ami alapján készült!
De még milyen fotó! Akkoriban ugyanis egy kis, kehes, kompakt géppel hasítottam, ma már inkább kulcstartónak néz ki, viszont akkor elégnek tűnt.
Mondhatni, hogy a bélyeg méretű kijelző sem ért sokat a gép hátoldalán, így szinte minden fotó, amiről rajzoltam, teljesen életlen volt. Még a Fotosopp sem segített volna semmit, mert tényleg nagyon nagy volt a homály a képeken. És ez a képarány? Hát látszik, hogy az Avatár előtti időkből való, annyira 4:3-as aránya van 16:9 helyett.
szóval mindent ki kellett találni
De mindent, ugyanis nem monitorról vagy ilyesmiről szoktam rajzolni. És mivel nem is nagyíttatom ki a képeket, hanem egy (ma már 20 x 30 cm-es) fotón nézegetem az életnagyságú, emberalakos témákat is, így mindenki képzeljen egy 10 x 15cm-es képet a kezébe a fenti fotóról. Na, úgy rajzoltam én is.
És egész kellemes agyjáték volt, kihámozni a buborékokat egymásból, rájönni, hogy melyiknek mennyi plusz tónusa van, és ha egyet kiveszek a másik elől/mögül, akkor milyennek kellene lennie a látványának. Ez legjobban talán a szappan oldalán látható - ahova az alábbi képrészleten a nyilakat is tettem -, aminél egy buborék el is tűnt és a szappan oldala egy teljesen új árnyékolást kapott, hogy szappanszerű legyen, hiszen ez a rész a képen szinte kiégett.
A fő macera az volt a képpel, hogy túl sok volt rajta a részlet. Túl sok volt a buborék, a lötty mindenhol, a csillogás, és ilyet nem nagyon lehet lerajzolni, mert könnyen giccsesnek hat (meg értelme sincs sok). Tehát valahogy vissza kellett venni a rajzon ebből a gazdagságból, de úgy, hogy azért még zsúfoltnak tűnjön, hiszen a >szappanbuborékok< olyanok. Ígyhát kiszedtem itt-ott szakaszokat, a nagy kupac belsejéből is egy nagy adagot, és a sallangot, a fölösleges széleket is levágtam.
A fenti képen a 2 vonal közötti szelet például egy kis kupacot leszámítva eltűnt, illetve a bal oldali vonaltól a kép bal oldaláig nézve minden „fejből” került a rajzra. De a szappan fölötti nyíl és a rajz összevetésénél jól látható, hogy mennyi buborék került ki a kupacból.
Úgyhogy ez az egyik fő különbség egy ’csak’ fotóról rajzolt kép és egy realista kép között. Előbbi a valóságot ábrázolja, míg utóbbi a valóságot feljavítja.
Megnéznéd élőben?! Nagyon jó! Gyere el április 8-án az Amadeus Művészeti Alapítvány kiállítóterébe, az AMATÁRba (1035 Budapest, Veder u. 14.), ahol egy kiállításon - több másik rajz mellett - ez is ki lesz állítva. Ne feledd, 18:00-kor kezdődik a megnyitó! És hidd el, élőben még vadabb ez a rajz is!
:( Hogy nem tudsz eljönni? Nem baj! Április 8-28 között, minden kedden és csütörtökön is megnézheted, 12:00 és 18:00 között!
Pali
beleolvasnál korábbi posztjaimba? akkor KATTINTS IDE!
kövess facebookon és instán, mert ezek is vannak!