Ez a cikk a Mohaerdő Blogon jelent meg, 2012. március 30-án, egy pénteki napon:
A penész, amely megeszi a rovarvilágot!
Pár hónapja volt egy érdekes természetfilm pár entomológussal az egyik tv adón. A púpos kabócák roppant érdekes ám szinte nem észrevehető világa utáni kutatást próbálták bemutatni a publikumnak. Mivel magam is igencsak kedvelem őket (a kabócákat), így egyből ráálltam a tv-re, titkon sejtve, hogy egy újabb blogbejegyzés fog születni a látottakból. És így is lett:
A púpos kabócák lényegében olyan kabócák, amelyeknek torjuk specializálódott, nemegyszer extrém kinézetűvé alakult az idők folyamán. Persze ennek szerepe a koloniálisan is éldegélő és folyamatosan növényeket szipkázó rovaroknál nem véletlen. Mint arra lassacskán rájöttek, a púp valójában csak álca, és semmilyen egyéb célt nem szolgál. Viszont ez az álca a legtökéletesebbek közé tartozik. Leggyakrabban, ha a ’mimikri’ álcázásról van szó, általában olyan élőlények jutnak eszünkbe, amelyek valamilyen más veszélyes és/vagy mérgező állatra hasonlítanak. A sárga-fekete csíkozás, az élénk, riasztó színek, fekete mérgező szőrök, vagy a levelek és környezetben megtalálható természeti elemek utánzását mindenki ismerheti az alapoktatásból… ismerhetné mondjuk az alap oktatásból. De a kabócák továbbléptek ezeken a technikákon és olyan álcát alakítottak ki, amely egyszerre teszi kényelmessé életmódjukat és riaszt el biztosan mindenkit.
Sokan mások bogyókakájának, töviseknek, vagy tűzhangyának játsszák meg magukat, de akadnak olyanok, akik egyszerűen biofegyvernek néz ki!
Még mielőtt belevágnánk a dolgok sűrűjébe!
Van ugyanis egy gombanemzetség, a Cordyceps, amely rovarok legyilkolásából és feldolgozásából él. A gombák spórái a felszínen szétszóródva várják, hogy leendő szendvicsük arra kószáljon és felszippantsa őket. Sokáig nem volt igazolt, hogy az áldozatba a belélegzés vagy az elfogyasztás útján jut be a gombaspóra, ám –ahogy az majd lentebb is olvasható lesz – túl összetett kapcsolat van a gomba életmódja és az áldozatainak halála között ahhoz, hogy ne a belélegzésre gyanakodjunk.
A spóra vagy a penész mycelium (gombafonal) az ízeltlábú egyik lélegző pórusán keresztül hatol be szöveteibe, ott azonnal megindul növekedése és élősködése. Elevenen kezdi fogyasztani áldozatát, ám amikor életciklusa a spóratermeléshez érkezik, változtat technikáján. Többségükre jellemző, hogy behatolnak a feji idegdúcokba, a rovar agyába és utasításokat adnak neki. Ott az adott penészfaj specializáltsága szerint ad utasításokat áldozatának, és ez annyira elkülönülő jellemzőjük, hogy az efféle parazita gombák nemzetsége is a specializált utasítások alapján oszlik további nemekre. A hangyákra állt fajták felvezénylik áldozataikat a fákra, megfelelő növényi részekre és azt parancsolják nekik, hogy támadják meg a növényt. A hangyák beleharapnak a levelekbe vagy kisebb ágakba, majd rövid idő múlva kimerültségükben elpusztulnak, állkapcsukkal stabilan tartva hátramaradó és táptalajként funkcionáló testüket. A gomba innen szépen kinöveszti termőtestét és spóráit a megfelelő hő, pára és szellőzési viszonyok között engedi útnak.
Mindez olyan régi történet, hogy találtak levélfosszíliákat, amelyekben hangyák fejei is a lenyomat részét képezik, innen tudható, hogy ez a parazitizmus már legalább 48 millió éve működik. Természetesen vannak más fajták, akik legyeket, pókokat és konkrét fajtákat fertőznek és ölnek meg.
Fun with nature csoport által készített fotó
Larry Evans fotója
Daniel Mosquin fotója
mi az, kb 45 millió éves és akár 1.830.000.- kilója?
Az Ophiocordyceps siensis a Cordyceps nemzetség egykori tagja (ma már tudható, hogy külön családot alkot!) tette híressé ezeket a gombákat. Kínában, India északi részén, Buthánban és Nepálban külön üzletág épült ezekre a parazitákra. A természetgyógyászat a legértékesebb gyógygombáknak tartja a hernyógombákat, így rendszeresen gyűjtik őket és kereskednek velük. A varázserejükbe vetett régi hit a gomba helyi elnevezéseiben is fellelhető: yarshagumba, yartsa gunbu, azaz „nyári növény téli hernyó”. Vagy, kínaiul dong chong xia cao, azaz „a téli hernyó, mely nyárra növény lesz”. És tényleg! Hiszen ez a fajta bizonyos gyökérrágó lepkék hernyóját támadja meg. A hernyó itt is beszippantja a spórákat, amik folyamatosan veszik át az uralmat a hernyóban. És amikor a gomba növekedése eléri azt a pontot, hogy termőtestet építsen, a hernyót a föld alatt függőleges helyzetbe kormányozza, egészen a felszíntől csak pár centire és megbénítja, majd mumifikálja. Innen aztán kifejlődik az ismert termőtest, mindig szigorúan az áldozata fejéből.
és a kabócák?
A kabócáink mimikrijénél kalandoztam el! Mint fentebb említettem, a púpos kabócák bizonyos csoportja nem szimplán álcázza magát. Megdöbbentő módon sokuk Cordyceps penésszel leölt rovartetem jelmezben éldegél, így biztosítva, hogy soha senki ne érjen hozzájuk, és mivel életmódjuk kapcsán csak ritkán mozdulnak el a kaja mellől, az álcát nehezen lehet leleplezni.
Pali
beleolvasnál korábbi posztjaimba? akkor KATTINTS IDE!
kövess facebookon és instán, mert ezek is vannak!