Már korábban említettem, hogy van egy bizonyos ’one-man -and-a-woman-show’ hangulata a kiállítás összerakásának és egyben a rajzok készítésének, előkészítésének. Koordinálni a facebookon történő dolgokat, minden lehetőségre rámenni, hátha tudna valamit adni a kiállításhoz, egyeztetni, intézni a különböző dolgokat, és persze rajzolni a kikerülő képeket.
Kávé és Fanni nélkül (nem prioritási sorrendben írtam) nem is nagyon működne, mert tényleg rengeteg a teendő és óramű pontosságra kell törekedni mindenben, mert tuti, hogy nem sikerül tartani az időbeosztást, de minél inkább próbáljuk, annál kisebb pánik kíséri végig a folyamatot.
Valahogy így lehet leírni ezt az állapotot:
De nem meséltem eddig olyan meglepő részleteiről a szervezésnek, melyekbe bele sem gondol az ember, mielőtt belevágna.
5# a posta nem nagyon tud számolni
Mivel nagy bélyegfetisiszta vagyok, egyértelmű, hogy amikor csak lehet, bélyeget veszek a levelekre. De azt sokan nem sejtik, hogy a postákon már csak pár debil bélyeg kapható. Ha valaki szeretne szépet, igényeset, annak bizony neten, egy röhejes felületen keresztül kell rendelnie a központból. Én már régi vevő vagyok, de amikor olyan bélyeget kapok, amin a 100-as csomagra rácementálódott a befőttes gumi, akkor igencsak el szoktam gondolkodni.
De nem is ez a legfurább a mi postánkban, hanem azok az apró dolgok, hogy az értékjelölés nélküli „belföldi” bélyeg gyakorlatilag egy kisebb csomagot is célba tud juttatni, míg, ha valaki venne rá matricát, akkor 115.- helyett simán 315.-ért menne el ugyan az a levélszerű csomag.
De van azért előnye is: a postai dolgozók arcról megismernek és ájuldoznak, ha meglátják, hogy levelet hozol feladni, mert akkor biztos, hogy nekik is új bélyeggel érkezel.
4# az élet csak egy virtuális teljesítmény
Van a Harcosok klubjában az a rész, amikor hősünk mászkál a szobájában és megelevenedik körülötte egy IKEA katalógus, ahogy üres életének vásárlással akar tartalmat adni.
Na, ilyen van! Szerencsére nem lapra szerelt cuccokkal, hanem olyan értelemben, hogy te magad harmad-negyed rangú leszel az életedben, mivel minden arról szól, hogy frissíteni, leblogolni, dokumentálni kell a showbusiness jegyében. JÓ ESETBEN 8 órát rajzolok, amit másik 6-ban „feldolgozok” a netre. Evés-főzés közben, Walking Dead közben, sétálás közben is a ténykedésről beszélsz, azon agyalsz.
De van azért előnye is: nem zavarnak a nappalok és az éjszakák, mert szép, kék, ledfényhez vagy szokva.
3# a facebook szinte mindig az ellenséged
A facebook sokmindenre jó, éspersze hasznos is, de néha az az érzésem, hogy olyan, mint a netes mém szerint a Tigáz, egy állam az államban, azaz egy internet az internetben. Éppen csak lebutítottabb, átláthatatlanabb és direktebben manipulált rendszerrel.
Amikor sok munkával összerakok bármilyen frissítést, akkor mindig kell számolnom azzal, hogy a facebook viccből át fogja állítani/szabni/élesíteni/torzítani.
De pl ugyan ilyen az is, hogy eseményképet 1920x1050 pixelben kéri feltölteni, de módosítani már 784x295-re lehet csak. Aki még nem csinált ilyent, annak ajánlom figyelmébe az események ajánlóképein a levágott fejtetőket és állakat, mert a fura képcsonkolások ezért alakulnak ki!
De van azért előnye is: mindenért a facebook a felelős, te semmiért! :)
2# felejtsd el az alvást
Egy egysoros, este érkező mail arról, hogy másnapra be kell iktatni egy 1 órás valamit olyan folyamatokat tud elindítani, aminek hatására biztosan 3 órát kínlódsz, hogy elaludj. Persze, egyszerűbb lenne aznap még elvégezni a nemalvós időben azt az 1 órát, de sokszor ez abban a pillanatban nem jut eszedbe.
De van azért előnye is: 23:00 és 3:00 között minden műsort megismersz az aligátorfiúktól kezdve a világháborúk összes titkán át (színesben!!!), egészen a drogfüggőség és baleseti sebészet tárgyköréig. És örülsz, hogy hajnalban már nem jósolnak és küldenek a tv-n keresztül pénzspirált, mosógép fűtőszál segítségével.
1# a keretező egy kihalt szakma
A legsúlyosabb! 1 napot szántam a megfelelő keret és keretező megtalálására, de 4 lett belőle. Gondosan kiírtam 8 címet netről és elmentem hozzájuk… majd írtam újabb 5-nek mailt… majd újabb körben megint 5 újabbhoz elmentem… majd - totál elkeseredve - a maradék 4-hez is.
22 keretezőből természetesen az utolsó lett a befutó. De te jó ég, milyen volt a többség! Volt, aki minden mondata előtt vihogott kicsit, és így kellett beszélni vele. 8 helyről még mindig várom az árajánlatos maileket. Sőt, volt olyan is, aki szerint nem kell passepartout a rajzok köré, mert jobb, ha a keret hátlapja nekipréseli az üvegnek a rajzot.
Rájöttem, hogy fölösleges mondani, hogy te milyen keretfára gondoltál, mit szeretnél, hiszen a keretező biztosan lehülyéz és/vagy lesz*rja, hogy mit akarsz, mindent megmutat, és úgy tesz, mintha nem hallotta volna a „fekete, klasszicista keret” szöveged. Ilyenkor aztán az 5. modern, rózsaszínes-arany keretnél már olyan komikus a szitu, hogy csak kívülről vagy képes szemlélni magadat a boltban, és úgy tűnik, mintha egy igazi eszelőssel beszélgetnél.
De van azért előnye is: amikor végül megtalálod a megfelelő keretezőt, akkor az visszaadja a világba vetett hitedet!
Pali
beleolvasnál korábbi posztjaimba? akkor KATTINTS IDE!
kövess facebookon és instán, mert ezek is vannak!