UPDATE: legalulra beraktam még egyszer az Erato fotóját, hogy egyszerre lehessen látni a rajzot és a kis képeket!
Mint az már megszokott, jön ilyenkor egy olyan poszt is, melyekben felsorolom azokat a fotókat, amik eredetei átkerültek a rajzra. Tehát nézzük is sorban őket:
Sándorfi István portréja a Makláry Kálmán Fine Arts katalógusából
Sándorfi általában az Ígéret földje című „szíves” képével szokott szerepelni a rajzaimon, de az Eratora inkább a személyek szenvedélyessége kapcsán kerültek fel elemek, így döntöttem amellett, hogy ő is egy portréval szerepeljen végül rajta.
Gustav Courbet fotója
Courbet a realista mozgalom elindítójaként automatikusan került rá. Számomra ő a realizmus allegóriája. A mozgalom maga amúgy nem volt nagy hatású, de munkássága és stílusa felvetette az alapgondolatot, mely alapot teremtett a művészeti stílus megszületésére. A művész-mű célaj-műalkotás viszonyrendszerét ezzel teljesen felbontotta, de nem úgy, mint az ’izmusok’, nem elemeire robbantotta, hanem újragondolta. A művész általa lett olyan szereplője a képeknek, aki személyiségét gyúrja bele a képekbe, újraértelmezi azokat és nem szolgaként másol vagy allegóriákat, szimbólumokat illusztrál.
Yann Arthus-Bertrand portré (sajnos nem tudom, hogy ki fotózta)
Lehull a lepel, ő Yann Arthus-Bertrand. YAB a természet iránti szenvedélytől indult és az emberiség természetben és az életben betöltött léte felé nyitotta művészetét, érdeklődését. Olyan hatalmas alkotásokat hozott létre, mint a HOME, az egyik legtökéletesebb film, ami valaha készült, mely az ember hatását és a környezetszennyezést újszerűen, egy jobb szempontból mutatja be. Természeti és társadalmi fotói mindenhol jelen vannak. Ő a megálmodója és létrehozója a 6 milliárd másik projectnek - mely az óta már 7 milliárd másik lett -, amiben a világon mindenfelé embereket filmeztek le úgy, hogy 1-1 gondolatot kellett definiálniuk. Ennél szerintem nem készült jobb műalkotás, ami bemutatja, hogy mennyire egyek vagyunk.
Ő az alapítója a GoodPlanet Foundationnek, mely világszerte környezettudatos programokat finanszíroz, széndioxid kibocsájtást csökkentő ötleteket valósít meg.
Megéri nézegetni a honlapokat és követni ténykedését.
Benczúr Gyula - Erzsébet királyné
Benczúr Gyula egyik kedvenc festőm. Szerintem ő a magyar festők egyik legnagyobbika. A technikai ügyessége mellett meglátásai is „új színt” vittek a művészetbe.
a Mars
A Mars a jövő egyik lehetősége. Az a nagy álom, mely újraindítja a Holdra szállásnál már megélt varázslatot. Anno, a Holdról a Föld kicsinek és törékenynek látszott, és ez sokakat sarkallt arra, hogy másként lássuk helyünket a világban…
Earth from the Moon - NASA
…de az üzenet mára elhalkult, ezért az új cél talán átüti majd újra ezt a szintet.
Katsushika Hokusai - A Kanagawa-i nagy hullám
Hokusai is személyes kedvenceim közé tartozik, és a keleti művészet képviselőjeként kapott helyet rajzomon.
Zichy Mihály fotója 1881-ben, Bécs
Zichy Mihály a másik legnagyobb magyar művész szerintem, aki inkább a rajzi eszközökkel elért hatása miatt - ha már Benczúr itt van - szintén fel kellett, hogy kerüljön.
Honoré Daumier - Nadar
Daumier-én is többet gondolkodtam, végül a Charlie Hebdo elleni merénylet okán került fel. Sokan akkor nem értették, hogy a „gusztustalan”, „felháborító”, „vallásellenes”, „megbotránkoztató”, stb képek elleni támadás miért is annyira érthetetlen a világ ezen felén. Számos helyen lehetett olvasni, hogy úgymond jogosan, de legalább érthető okokból kifolyólag támadták meg a szerkesztőséget. Az emberi szálra nem térnék ki, hogy senki sem érdemel halált, hogy pl egy rendőr, akit oda hívnak hogyan kapcsolható össze egy pár ezres lapszámú újság szerkesztőinek leölésével. A lényeges szerintem - itt -, hogy minden kinevethető, semmi sem lehet szent. Persze, tisztelni lehet, de szentnek, tabunak, támadhatatlannak semmit sem lehet tartani, hiszen minden szentséggel bezárjuk a szabad gondolkodás és vélemény egy kapuját és azzal csak magunk leszünk kevesebbek. És senki sem mondhatja meg másnak, hogy mit gondolhat, miről milyen véleményt alkothat. Érvelni lehet, de aki életfilozófiaként, dogmaként tekint karikatúrákra, annak el kellene gondolkodnia azon, hogy hitének tárgya vajon tényleg egy rajztól el tud bukni?
Daumier a karikatúra egyik atyja. Egy olyan korban látta meg a lehetőséget valami újra, amikor a köztársaság gondolata is született és ezzel összefonta a karikírozást azzal, hogy a társadalmi méltóságokat állandóan emlékeztetni kell és lehet is arra, hogy ők nem többek bárkinél társadalmaikban. Ez a karikaturisták feladata, hiszen e gy jó karikturistának nem parancsol se isten, se ember!
Kevin Carter portréja
Az egyetlen olyan rajzolt fotó, melynek közvetlenül is szomorú története van. Kevin Carter volt az, aki megfotózta a Kislány keselyűvel című képet, mely az egyik első szudáni krízis ikonjává vált. Képét a New York Times hozta le, és egyből megindultak a támadások Carter ellen, hogy miért hagyta a kislányt magára, miért nem hessegette el a keselyűt és hasonlók. Egy évre rá aztán Carter öngyilkos lett, és a mítosz ezeket a támadásokat jelölte meg halála okaként.
Valójában nem közvetlenül ez volt az ok persze, hanem több momentum is. A drogok egyre jobban felőrölték, a támadások elszigetelhették a sokat megjárt fotóst, aki anyagi gondok és magánéleti problémák miatt már nem bírta tovább. Halála előtt nem sokkal ölték meg a szintén fotós barátját.
Talán a fő okozója öngyilkosságának az volt, hogy olyan szenvedélyesen űzte szakmáját, és olyan alázattal varázsolta az emberi kegyetlenséget és szörnyűséget 1-1 képbe, hogy ennek terhétől nem tudott szabadulni.
Darwin naplórészlete
A híres naplórészlet, melyen 2 szó igazi elementáris erővel bír. ’I think’, azaz ’szerintem’. Darvin sokáig dolgozott a faji kiválogatódás elméletén és az evolúciós elméleten, és meglátásait mindig naplóiba, füzeteibe jegyezte le. De a legtöbben nem tudják, hogy nem akart velük előjönni. Vallásos felesége, és a vallásos korszemlélet elítélte volna ezért (ahogy, bár kisebb mértékben, mint hitte, de így is lett) és nem akart családjának problémát ebből.
De ott volt az az I think! A szenvedély túlcsordulása, mely nem engedte elfogadni a hamisat és utat talált munkájában a valóságnak.
Amúgy azért nem látszik minden a naplórészletből, mert a sok szöveg túlkoncentrálta volna ezt az egy elemet, a nézők elkezdték volna olvasgatni és annak nem lett volna szerepe sem a rajz sem az I think szempontjából sem.
Salif Keita - Salif Keita GlobalFoundation
A mali fehér herceg is igazi példa a szenvedély erejére. Mali uralkodó családjából származik, ám mivel albínóként született, nem lehetett uralkodó, sőt, az életét kellett mentenie*. Már korán megszerette a zenét és éneklést és ez döntése az életére is kihatott, Franciaországban világhírűvé vált hangja. Sikerét aztán nem tartotta meg magának, róla elnevezett alapítványa több csatornán segíti a fekete albínókat, oktatást, biztonságot teremt nekik.
* fekete Afrika több részén az albínókat szellemeknek hiszik, akik ellen albínók húsát kell fogyasztani a kuruzslók és „helyi alternatív homeopaták” szerint. Ma is rendszeres az albínó gyerekek elrablása, csonkítások. Ilyenkor az élő embereket feldarabolják, és azonnal vagy szárítva eszik testrészeiket.
és ugye Rocky
Talán ez volt az egyik legnagyobb kérdés, hogy a kézben fogott képen mi legyen.
Tematika szerint valamilyen természeti dolgot szerettem volna, rá, ugyanakkor az nem magyarázta volna, hogy az miért a kézben kap helyet. Túlzottan elvonta volna a hangsúlyt a többi képről. Ugyanakkor fotót sem akartam nagyon oda, inkább rajzot, hogy használjam ezt a trükköt is a képen belül.
Aztán rájöttem, hogy a jó megoldás Rocky lett volna, aki önmaga a természet egy humoros produktuma, rajzolt képében az egész habitusa jelen is tud lenni, és az, hogy az Erato ennél a képnél visszavált egy pillanatra Fannivá, azzal az a szenvedély is testet ölt, amit Fanni érez a kutyulik iránt. Így ez a kis kép kicsúcsosítja az én személyes szálam szenvedélyét is.
És akkor a rajz megint:
Pali
beleolvasnál korábbi posztjaimba? akkor KATTINTS IDE!
kövess facebookon és instán, mert ezek is vannak!